Önelfogadás és önismeret. Mit is jelentenek ezek? Elfogadom azt, amilyen vagyok és ezt fel is vállalom. Elfogadom, hogy valami tetszik vagy sem. Tudom, hogy mit miért teszek és tudom, hogy mikor miért érzek úgy, ahogy. Tisztában vagyok vele, hogy mi az ami nehéz nekem és feszültséget okoz. És így ezekre fel tudok készülni, tehát javul a stresszkezelésem.
Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük fontos, hogy legyenek olyan szűk csoportok az életünkben, akik megadják a támogató közeget és ahol önmagunk merünk lenni és tudunk beszélni kudarcainkról, félelmeimkről is. PCOS, IR esetén ez nem mindig könnyű, hiszen a barátok nem biztos, hogy értik mitől is nehéz ez az egész. Egy kifejezetten sorstársakból álló csoportban azonban kellő odafordulást fogsz kapni és nemcsak sajnálatot, inkább felnéznek Rád a bátorságod, őszinteséged miatt.
Tulajdonképpen minden az erőfeszítésen múlik. Olykor a legnehezebbnek tűnhet, de akkor is meg kell tenni, megnyílni és bekapcsolódni a megfelelő csoportba. Ha valaki mer lépni és bátran élni, nőni fog az önbecsülése és gazdagodni fog az önismerete. És ettől javulni fog az életminősége. És PCOS, IR esetén ez hatványozottan igaz!
Az önismeret az a terület, ahol nem a teljesítmény a fokmérő és ez szokatlan a mai világban. Azt, hogy én mennyire vagyok tisztában a saját személyiségemmel, azt mások nem igazán tudják lemérni, ez nem olyan, mint egy vizsga vagy egy munkahelyi feladat. De aki ismeri önmagát, az tudatában van saját képességeinek és korlátainak is. Aki biztosan érzi a saját korlátait, az képes visszautasítani a nem testhezálló feladatokat, helyzeteket és így lényegesen kevesebb kudarcélmény éri. Ezáltal csökken a stressz mértéke – és ez nem kevés eredmény. Még akkor sem, ha mások számára láthatatlan.